Sokkoló szalagcímek, egymásra licitáló médiumok. Az idei koronavírus járványt legalább két témában fogják tanítani a jövőben: az egyik értelemszerűen az epidemiológia (járványtan), a másik viszont egyértelműen a média és PR területe lesz. És nem vagyok benne biztos, hogy a járványügyi hagyatéka lesz a markánsabb.

Január elején elkezdtek sorjázni a megjelenések az új ismeretlen vírusról. A média hólabda talán még a vírusnál is gyorsabban terjedt és növekedett. Alig pár nap kellett hozzá, és elburjánzottak a bombasztikus és félelemkeltő szalagcímek, amelyek egymásra licitáltak a helyzet drámaiságának megvilágításában. A laikus olvasó és néző okkal feltételezheti, hogy küszöbön az apokalipszis és az armageddon, nyakunkon a világvége. 

Nézzük azonban a tényeket és főképp a számokat. 

• a cikk írásakor a koronavírusban igazoltan elhunytak száma 2770
• az azonosítottan fertőzöttek száma 81 279
• elvileg tehát azt állíthatjuk, hogy a halálozási arány 3,4% körül alakul

A halálozási ráta körül azonban sok a bizonytalanság. Mind az alul, mind a felül becslésének van valószínűsége. Az alul becslést okozza, hogy a statisztikában szereplő halottak a múltban (átlagosan 14 nap a megfertőződés és az elhalálozás között eltelt idő) fertőződtek meg, azaz az elhunytak számát egy korábbi, alacsonyabb fertőzöttségi számhoz kellene viszonyítanunk. Ez azt is jelenti, hogy a halálozási arányszámok még emelkedhetnek.

Ugyanakkor annak is komoly a valószínűsége, hogy felülbecsüljük a halálozási arányokat. Ennek oka lehet, ha téves számaink vannak a fertőzöttek valós mennyiségéről. Ez két okból is lehetséges. Az egyik, hogy az azonosított fertőzöttek körében 80% körül enyhe tünetek jelentkeznek, azaz csak általános, influenza szerű szimptómákat produkál a páciens, úgy mint a láz, vagy a köhögés. Ha viszont valaki télen lázas és köhög, de ennél komolyabb tünete nincsen, akkor az nem feltétlenül fordul orvoshoz, így az sem derül feltétlenül ki róla, hogy koronavírus fertőzött. Bevesz egy lázcsillapítót, és iszik egy Neocitrant. 

A másik oka a fertőzöttek számának alul becslésének, hogy csak azokat tekinti a statisztika koronavírus fertőzöttnek, akik igazoltan hordozzák a vírust. Ez különösen nagy teret enged, különösen az enyhe tüneteket produkáló betegek nem diagnosztizálására. Ha valaki télen megfázásos, légúti fertőzéses tüneteket produkál, de nincsen komolyabb szövődményre (tüdőgyulladásra) utaló jel, akkor nem fogja egy fül-orr-gége szakrendelésen senki, egy háziorvos meg végképpen nem, koronavírusra tesztelni a beteget. Mennyi olyan fertőzött lehet, aki éppen emiatt nincsen az egészségügy látókörében (és ezáltal a statisztikában sem)? Erre csak becslések léteznek, egyes vélemények szerint a betegek kétharmada nincsen regisztrálva.

Ha viszont sokkal több a fertőzött, mint ami a statisztikában szerepel, akkor a halálozás aránya alacsonyabb. 

Erre enged következtetni az a statisztika is, ami a halálozási arányok eltérő mértékét mutatja. Amíg ugyanis a járvány epicentrumának számító Wuhan városában a halálozási ráta 4,9%, addig a többi kínai tartományban mindössze 0,7%, Kínán kívül pedig 1,72%. 

A kiemelkedő wuhani értékre két magyarázat lehetséges. Az egyik, hogy Wuhanban valójában sokkal több a fertőzött, és emiatt felül becsült a halálozás. Ez logikus lenne egy erősen leterhelt egészségügyi rendszerben, ahol valóban sok a kritikus tüdőgyulladásos beteg, ott nincs kapacitás az enyhe tüneteket produkáló betegek diagnosztizálására. Mivel itt ütötte fel a fejét a fertőzés, ezért az első időszakban jelentkező betegeket nem is regisztrálták koronavírus fertőzöttként. A másik lehetséges magyarázat szerint viszont valóban rosszabbak a gyógyulási kilátások Wuhanban, hiszen egy heveny tüdőgyulladás során lélegeztetésre lehet szükség, azonban ha a rendelkezésre álló intenzív ápolási kapacitások elégtelenek, akkor valóban magasabb lehet a halálozás, mint máshol, ahol nincs kapacitás szűke.

Na de mi ennek a jelentősége? Nos az, hogy amennyiben a valós halálozás nem 3,4%, hanem csupán a harmada, akkor valójában egy olyan megbetegedésről beszélünk, ami ugyan magasabb halálozást produkál, mint a szezonális influenza, a maga 0,1%-os mortalitásával, de messze kisebb kockázatot jelent, mint amekkora hajcihő övezi. Ez nem pestis, vagy ebola, ahol a fertőzöttek fele elhalálozik. Ráadásul a halálozási ráta mellett az elhunytak abszolút száma sem ad okot a széleskörben tapasztalható rettegésre és pánikra. Van globálisan kevesebb, mint 3000 koronavírus halottunk, miközben csak Magyarországon évente 5000 ember hal meg szezonális influenza következményeként. Globálisan pedig évente 250.000 és 500.000 közötti az influenza miatti halálozás. Mégsem áll meg az élet.

Ráadásul a koronavírus fertőzésben elhunytak életkori megoszlása is erős átfedést mutat a szezonális influenza halálozási mutatóival. Az elhunytak 81%-a 60 év feletti. Az elhunytak között alig 6,3%-ot képviselnek az 50 év alattiak. 80 év felett ellenben majdnem 15% a halálozás. Ráadásul az elhunytak 75%-ának volt egyéb krónikus egészségügyi problémája is. Azaz kijelenthető, hogy a koronavírus az idős, beteg, legyengült immunrendszerű emberekre veszélyes igazán. Mint bármely más légúti fertőzés.

Most éppen Olaszországban - és az egész európai kontinensen - csapnak magasra a rettegés hullámai. Elhunyt 10 személy. Egy 76, egy 77, egy 78, egy 80, egy 84, és egy 88 éves, valamint 4 pontosabban meg nem nevezett 80 év feletti idős személy. Kettő közülük rákbeteg volt, egy pedig szívinfarktust követően szorult kórházi kezelésre. Sajnos ők a szezonális influenza legveszélyeztetettebb csoportja is. Az influenza halálozás 89%-a 65 év felettieket érint. Olyan korosztály, akik idős koruk és legyengült immunrendszerük miatt bármely más, fiatalabb korosztály számára nem halálos betegségben is messze nagyobb valószínűséggel vesztik életüket.

Sajnos nem élünk örökké. Ha egyszer megöregszünk, akkor fogékonyabbak leszünk bármilyen betegségre. Így bár tragikus ami történik, de az ezt övező pánik teljesen aránytalan és indokolatlan. 

A koronavírustól rettegünk, miközben az ingyenes influenza oltóanyagok fele a raktárban maradt. Pedig jelen sorok írásakor az influenza halottak száma világszerte idén már 72 ezer felett van.

Média generálta pánik, és túlreagálás van. A globális hisztéria, valamint a járvány kezelését célzó intézkedések pedig több kárt okoznak, mint a járvány maga.

Utóirat: Egyébként meg jön a tavasz és lassan véget ér a légúti fertőzések idei szezonja. Beleértve a koronavírust is.