Sok vita és találgatás övezi a koronavírus viselkedését különös tekintettel az érkező nyári meleg időszakra. Vajon alábbhagy? Vagy semmi hatása nem lesz a melegebb időnek?

 Előrebocsátom, hogy nem tudom, hogy mit hoz a nyár, de őszintén szólva meglepő lenne, ha nem hagyna alább. A csapból is az folyik, hogy keveset tudunk a vírusról, de valójában minden ma ismert légúti fertőzésnek a hideg évszak a szezonja és nem a nyár. Ettől még lehetnek és vannak is nyáron is megbetegedések, de nem járványos, nem tömeges mértékűek. Így valójában nem az igényelne magyarázatot, hogy miért enyhülne a járvány nyáron, hanem az, hogy miért ne jönne enyhülés.

Erre persze rögtön rávágják sokan, hogy de hát meleg éghajlaton is terjed a vírus. Előszeretettel hozzák fel példának a közel-keletet, mondván, hogy lám, még a forró sivatagban is terjed. Igen ám, de a közel keleten a leginkább érintett ország Irán, amiről vélhetően az átlag honpolgár nem igazán tudja, hogy az időjárása télen, és kora tavasszal éppoly hideg, mint Magyarországon. Bármilyen meglepő, még hó is esik... Különösen északon és keleten, távol a tengerparttól. Irán több, mint 8 milliós fővárosában, Teheránban a januári átlaghőmérséklet mindössze 4 Celsius fok, és februárban sem több, mint 6 fok. Jé, ma meg éppen ugyanúgy 22 fok van ott, mint Budapesten. És holnap meg holnapután is csak 23-24 fok lesz. Ennyit az iráni forróságról...

Ha a Perzsa-öböl túloldalára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy az Egyesült Arab Emírségekben, ahol valóban meleg a klíma, Dubaiban még januárban is 19 fok az átlaghőmérséklet, ott 9,6 millió lakosra mindössze 56 elhunyt jut. A szomszédos Szaúd-Arábiában is csak 121 halott van a közel 34 milliós népesség mellett. Azaz vannak ugyan fertőzöttek, de nem járványos méretű, nem tömeges. 

De említhetjük akár a trópusi Indonéziát is (az ország szívének számító Jáva szigetén az év leghidegebb hónapja is átlag 28 fokos), ahol van ugyan 647 halott, de ez közel 270 milliós (!) népességgel párosul. Ez több, mint Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország népessége együttvéve (együttesen 73 ezernél is több halott). Vagy másként nézve, alig 20%-kal kisebb népességű mint az USA. (ahol 50 ezer felett jár a halottak száma).

Ha már trópusok... Mi a helyzet Szingapúrban? Az 5,6 milliós városállamban érdekes adatok vannak. 12 ezer felett van az azonosított fertőzöttek száma, amihez mindössze 12 (!) halálozás társul. Ez 0,1% halálozási ráta. Márpedig Szingapúr legendásan rengeteget tesztel, így ha valahol, akkor Szingapúrban talán hihető, hogy a fertőzötteknek csekély hányada marad felderítetlen. Erre persze lehetne mondani, hogy Szingapúr biztosan über-hatékonyan izolálja a fertőzötteket, ezzel fékezi a járvány terjedését és ezért ilyen kevés a halottak abszolút száma (mondjuk ettől a halálozási ráta még nem változik...), de a valóság az, hogy a 48-szor népesebb, szomszédos Indonézia halálozási számai csupán 54-szer nagyobbak. Azaz 5,6 millió indonéz lakosra a szingapúri 12 helyett 13,5 halott jut. Népesség arányosan a halálozásban nincs tehát drámai különbség. Indonézia 647 halottjára viszont mindössze 8200 igazolt fertőzött jut, így a mortalitás elvileg 7,9% lenne. Ez ellenben már nehezen hihető különbség... Mennyire hihető, hogy a kevesebb, mint 6 milliós Szingapúrban másfélszer annyi a fertőzött, mint a 48-szor akkora, 270 milliós Indonéziában? A választ az olvasóra bízom.

A fenti, meleg égövi országok sorát lehetne még folytatni. Az egyértelműnek látszik (és valójában cseppet sem meglepő), hogy a koronavírus jobban érzi magát a hűvös és száraz klímán. Ha így viselkedik minden légúti fertőzés, akkor ugyan miért lenne kivétel az új koronavírus?

Vannak fertőzések, amelyek a mi klímánkon érzik jól magukat, és ezáltal minket veszélyeztetnek, és vannak amik máshol érzik magukat jól, és másokra jelentenek veszélyt. Senki nem aggódik például a mérsékelt égövön a malária miatt, ami évente 400 ezernél több halálért felelős a trópusokon. 

Persze egy dolgot azért hozzá kell tennünk. Mégpedig azt, hogy a modern megoldásokkal hatékonyan tudjuk befolyásolni ezeket a körülményeket. Hiszen mi kedvez a légúti fertőzéseknek? A hideg és száraz levegő. És mit csinál a légkondicionálás? Hűvös és száraz levegőt. Nem véletlen, hogy a klimatizálás elterjedése óta gyakoribbak a nyári megfázások. (amelyeket a szintén hideg és szárazság kedvelő rhinovírusok és korábban is ismert koronavírusok okoznak) Egyszóval a légkondicionálás eredményeképpen nyáron is 'segíthetjük' a légúti vírusok terjedését. Ez egyúttal magyarázatot is ad arra, hogy miért van jelen a vírus a forró klímájú országokban is. Aki volt már Dubaiban, az tudja, hogy hiába van kint akár 40 fok, a belső terekben fagyoskodhat az ember a túlhűtött 20 fokban, legyen az metró, hotel, bevásárlóközpont, vagy irodaház. Félreértés ne essék: nem a hidegtől betegszünk meg ('fázunk meg'), de a hideg és száraz levegő elősegíti a megfertőződést azáltal, hogy őszies-télies időjárást teremtünk beltérben.

Egy szó, mint száz, a nyár feltartóztathatatlanul közeledik, a koronavírus járvány ezzel párhuzamosan az északi féltekén minden valószínűség szerint alábbhagy. De ősszel, szeptemberben, több, mint valószínű, hogy jön a második hullám. (az északi féltekén) 

Utóirat: épp ezért kellene most teret engedni a vírus terjedésének, hogy őszre kevesebb fertőzésre fogékony személy maradjon a népességben.

A poszt írásához a koronavírus fertőzésekhez a statisztikát az alábbi oldalról gyűjtöttem:

https://www.worldometers.info/coronavirus/#countries