De jó, hogy nem vezettük be az eurót! Vagy mégsem?
Pár hete a Totalcar-on olvastam egy cikket, amiben arra panaszkodott egy levélíró, hogy tavasszal eladta a kocsiját arra számítva, hogy a járvány miatt kialakuló gazdasági krízis miatt majd jól le fognak menni az autó árak, majd most meglepve tapasztalja, hogy ennek éppen az ellenkezője a helyzet. A levélíró úgy fogalmazott, hogy
"Saját fizetőeszközünk is jóval kevesebbet ér, na de ennyivel nem, hogy fél millióval kerüljön többe az, amit májusban 4,5-ért adtam el patika állapotban."
Hát, sajnos ki kell ábrándítsam az illetőt, hogy de, nagyjából ennyivel ér kevesebbet. Amit tapasztal, hogy az autó forintban számított értéke 11%-kal emelkedett.
Múlt év elején, pontosabban 2019 év végén 330,52 forint volt egy euró, ugyanezért 2020 év végén 365,13 forintot kellett fizetni. Ez azt jelenti, hogy egy évvel később 10,5%-kal került többe ugyanaz az 1 euró, mint 12 hónappal korábban. Mivel a Magyarországon eladott használt autók döntő többsége Nyugat-Európából kerül behozatalra, így a kinti változatlan euró eladási árak mellett is érthető a fentiekhez hasonló mértékű forintban számított árnövekedés.
Mit jelent ez másképpen fogalmazva? Azt, hogy ha valakinek a nettó keresete 350 ezer forint, akkor az egy éve még 1059 eurót keresett, de 2020 végére már csupán 959 eurót, azaz havi 100 euróval kevesebb van a zsebében amint átlépi az osztrák, vagy szlovák határt. Elveszített évi 1200 eurót, azaz több, mint egy egész havi fizetést... Vajon mekkora lenne a felháborodás, ha nominálisan is ezt érzékelnék az emberek? Ha nem kapnának decemberben fizetést. Pedig euróban nézve ez történt.
Megint máshonnan nézve, annak a kelet-európai szlovák, litván, vagy szlovén munkavállalónak, aki nettó 1000 eurót keres, az egy éve még 330 ezer forintot keresett, majd béremelkedés nélkül is havonta 35 ezer forinttal magasabbra, 365 ezer forintra emelkedett a forintban számított jövedelme. Egy év alatt több, mint 400 ezer forinttal keresnek többet. Azért ez már egy érzékelhető összeg.
A forint 'áldásos' és folyamatos leértékelődésének köszönhetően a magyar felzárkózás olyan, mint felfelé gyalogolni egy lefelé haladó mozgólépcsőn. Nyilván így is el lehet érni a lépcső tetejét, csak sokkal nehezebb.
Érdemes ezt egy rövid történeti kontextusba helyezni. A szomszédos Szlovákia 2009. január 1-én vezette be az eurót, és előtte fél évvel, 2008 júniusban rögzítették az átváltási árfolyamot. Ekkor az euró-forint árfolyam 237,03 forint volt. Tehát a szlovák euró árfolyam rögzítés óta az euró árfolyama forintban 54%-kal lett drágább. Ha tehát valaki 12 éve 237 ezer forintot keresett, ma pedig már 365 ezer forintot, az valójában éppúgy 1000 eurót visz haza, mint 12 évvel ezelőtt, egy centtel sem többet...
Persze ilyenkor mindig huhogni kezdenek az euró ellenzők, hogy "de inflációhoz vezet az euró bevezetése". Nos, megint csak érdemes ilyenkor a tényekre hagyatkozni. Szlovákia 2009-es inflációs adata - tehát az euró bevezetésének első évében - 0,54%, míg Magyarország ugyanezen adata 5,58%. A következő évben, 2010-ben Szlovákia 1,34%, Magyarország 4,69% áremelkedést élt át.
A 2004-es EU csatlakozás és 2019 között eltelt 15 év során Magyarországon átlagosan évi 3,53%, míg Szlovákiában ugyanezen idő alatt csupán 2,37% volt az áremelkedés üteme. Másfélszer akkora volt tehát a forintot használó Magyarországon, mint az eurót bevezető Szlovákiában. Ez egyébként alacsony számnak tűnik, de ha mindezt a 15 éves időtávon nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy amíg Szlovákiában az árak ezidő alatt 45%-kal emelkedtek, addig Magyarországon 73%-kal, azaz majdnem 30%-kal nagyobb volt a pénzromlás üteme nálunk.
Vethetünk egy pillantást a szintén szomszédos Szlovéniára is. Ők 2007-ben vezették be az eurót. Náluk a 2004-2019 közötti átlagos infláció 1,89% (szemben a magyar 3,53%-kal). Általában az ő példájukat szokták felhozni annak illusztrálására, hogy az euró bevezetése inflációt okoz, ugyanis 2007-ben az infláció 5,68%-ra gyorsult az előző évi 2,79%-ról. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ugyanebben az évben Magyarországon euró nélkül volt 7,40% az infláció. Mindez 15 év alatt azt eredményezte, hogy Szlovéniában 41%-kal nőttek az árak, míg nálunk 73%-kal.
Ez egyébként kevéssé meglepő, hiszen érthető, hogy a forint drasztikus árfolyamromlása hatással van az inflációra. Az euró bevezetése nem okoz tartós és szignifikáns inflációt, ellenben az árfolyamgyengülés igen. Az importált termékek ára forintban emelkedik, ergo inflációt okoz.
Egy szó, mint száz, az EU csatlakozás óta eltelt 17 év mindenkori magyar gazdaságpolitika legnagyobb bűne az, hogy nem vezették, nem vezettük be az eurót. A folyamatosan leértékelődő forint mellett ugyanis soha nem érjük utol az áhított Nyugatot.