Új fázisba ért a koronavírus járvány, világszerte elkezdődtek a tömeges oltások. Végre látszik a fény az alagút végén. Ez egészen új helyzet, végre van más eszköz is a kezünkben a lezárásokon kívül. Ám a társadalom ismét kicsit előreszaladt a csodavárással, és még a legértelmesebbek is azt képzelik, hogy az, hogy létezik vakcina, egyenlő azzal, hogy lehet menni és kérni az oltást. Megdöbbentő volt látni akár a baráti körömben is azt a hisztériát ami kialakult, hogy legyen azonnal kötelező az oltás, mert nem akarnak oltatni az emberek. Ez lehet egy legitim vita, de abszolút nincs itt az ideje. Ugyanis ma nem azért nem halad az oltás, mert nincs elegendő oltatni hajlandó személy, hanem mert nincs elég oltóanyag. 

Létezik oltás =/= mindenki be van oltva

Ez persze baj, de csak azért érhette meglepetésszerűen a társadalmat, mert senki nem 'menedzselte a várakozásokat'. Senki nem állt ki és mondta el az utca emberének (nem csak Magyarországon, hanem máshol sem), hogy van oltás, de ez el fog húzódni, senki ne várjon tőle instant megváltást. 

Most mindenki meg van lepődve, hogy milyen lassan halad az oltási kampány, miközben az tudható volt korábban is - főleg a politikai vezetők körében - hogy mekkora vakcina mennyiségek kerültek megrendelésre és azoknak nagyjából mi a szállítási határideje. Az EU első körben 100 millió személy beoltására elegendő vakcinát kötött le a Pfizer-BioNTech kettőstől szeptember végi végső szállítási határidővel (mivel 2 oltás szükséges egy személynek, így ez 200 millió dózisról szólt, további 100 millió opciós lehetőséggel.). Ez az EU lakosságának alig több, mint 20%-ának beoltására elegendő. Mivel a közösen beszerzett oltóanyagokat népesség arányosan egyenlően osztják el, így ebből Magyarországnak jutna ~2 millió személy immunizációjához elegendő mennyiség.

Persze az EU nem kizárólag a Pfizer-BioNTech-nél kötött le vakcinákat, sőt a fent említett első rendelés később kibővült és ma már összesen 600 millió dózisra van leadott rendelés (300 millió személynek). Ezen kívül van

• 160 millió dózis a Modernától
• 400 millió az AstraZenecától
• 400 millió a Johnson&Johnsontól
• 300 millió a SanofiGSK-tól
• 405 millió a CureVac-tól

megrendelve. Több, mint 2 milliárd dózis tehát. 

Rendelés vs. szállítás

Ez mind nagyszerűen hangzik, a probléma csak ott van, hogy más dolog, hogy van leadott rendelés, és megint más, hogy valami érkezik és használni lehet. Európai forgalmazási engedélye jelenleg mindössze a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájának van. A Pfizer december 21-én, a Moderna január 6-án kapta meg. Ezekkel kezdődhetett meg az oltás, azonban érdemi mennyiséget eddig csak a Pfizer szállított. 

Az érdemi mennyiséget persze illik kontextusba helyezni, Magyarországra eddig 4 szállítmány érkezett, összesen kevesebb, mint 140 ezer darabos mennyiséggel. A Pfizer pedig pénteken bejelentette, hogy átmenetileg csökkenteni kénytelen a tervezett szállítást az európai országok felé. Ez bizonyos országok - például Belgium és Litvánia - esetében a tervezett (amúgy sem túl acélos) mennyiség felének átmeneti kiesését jelenti február közepéig. 

A másik EU-ban engedélyezett vakcina, a Moderna terméke. Ebből azonban az első negyedévben alig 10 millió dózis szállítását vállalta a Moderna, majd 35-35 milliót a második és a harmadik negyedévekben. Mivel ez is olyan oltóanyag, amiből kettő szükséges, ezért a márciusig szállítani vállalt 10 millió dózis alig 5 millió személy beoltásához elégséges. Ez az EU lakosságának alig több, mint 1%-a. Azaz szinte semmi nem érkezik onnan március végéig. 

Az EU egyébként helyes stratégiát választott, hiszen amikor ezek a megrendelések születtek, még nem volt tudható, hogy végül melyik gyártó lesz az első, vagy az elsők között. Épp azért lett több gyártó is kiválasztva, hogy mindenképpen közöttük legyen az első is. Ez a vakcina diverzifikáció helyes stratégia, ám benne van pontosan az, ami most történik, hogy megérkezik az első vakcina az első gyártótól, de nincs feléjük leadva kellően nagy megrendelés, a többiek pedig még nincsenek készen. Ne felejtsük, hogy hiába van összesen 600 millió dózis rendelve a Pfizer-től, az első körös szállítási vállalás csak 200 millió dózisra szólt szeptember végéig leszállítva, ekkora termelésre készült tehát a Pfizer. Hiába duplázzuk meg a rendelést, az nem jelenti automatikusan, hogy a gyártás azonnal rugalmasan teljesíthető is, ha nincs elegendő tartalék gyártási kapacitás.

Ez a helyzet nyilván nem optimális, és ennek ismeretében könnyű azt számon kérni, hogy miért nem került megrendelésre sokkal több Pfizer vakcina jóval korábban, de hangsúlyozom, hogy ez az eredeti megrendelések idején nem volt ismert tényező. Képzeljük csak el, mi lett volna ha egy másik befutónak hitt gyártó felé adtunk volna le rendelést a teljes szükséges mennyiségre, és ők még nem lennének készen. Hatalmas botrány lenne. Mint ahogyan az sem életképes elvárás, hogy minden egyes gyártó felé leadjuk a teljes szükséges mennyiségre való megrendelést (ezzel kezelve a kockázatot, hogy nem ismerjük hogy ki lesz az első), mert akkor nem 1 milliárd személy beoltásához elegendő vakcinát rendelnénk, mint jelenleg, hanem az egész bolygó számára elegendőt. (Aminek a többsége végül teljesen felesleges lenne.)

Az EU tehát helyesen járt el, több forrásból is rendelt, és ennek köszönhetően van is mivel oltani, nem kell várni, csak éppen nem érkezik belőle elegendő. Nyilván nem lenne ez probléma, ha a többi gyártó is készen lenne, és már szállítanák a megrendelt több százmillió vakcinát. De nincsenek készen. 

A legközelebb az engedélyhez az AstraZeneca jár, akiknek a vakcinájával a britek már javában oltanak. Az EU engedélye azért hiányzik, mert 'trükköztek' a harmadik körös tesztek eredményeivel. A részletekbe bonyolódás nélkül a szóbanforgó probléma nem biztonsági aggály volt, hanem az oltóanyag hatékonyságával volt kapcsolatos, így kérdéses, hogy mennyire indokolt a tesztek megismétlése és erre hivatkozva a vakcina alkalmazásának a késleltetése... Ha alacsonyabb a hatékonysága, akkor is jobb, mint oltatlanul várakozni.

A többi gyártó esetében kérdés, hogy mikor kerülhetnek piacra, azaz mikor kezdődik meg a szállításuk. Látva, hogy van igény - mert a többi gyártó nem képes szállítani - a Pfizer-BioNTech rohamtempóban épít egy gyárat Németországban, ami az ígéretek szerint februárban valamikor már termelni is tud majd. Ha ez valóban így lesz, az nagy mértékben fel tudja majd gyorsítani a Pfizer vakcinák szállítási mennyiségét márciustól. Konkrétan arról van szó, hogy 250 millió dózist tudnak a tervezett mennyiségen felül szállítani június végéig. Ez 125 millió személynek elegendő, ami az EU lakosságának nagyjából a negyede. Ez még mindig kevésnek tűnik.

Ha nem sikerül haladéktalanul engedélyt kapni az AstraZenecának, akkor nem látszik, hogy mi tudná rövidtávon felpörgetni az uniós oltási kampányt. A Johnson&Johnson vakcinája még a harmadik tesztelési fázisban tart, így ha nem is hónapok, de mindenképpen hetek mire engedélyt kaphat. A többiek még távolabb vannak. 

Jönnek a kínaiak...

Eközben a fejlődő világ is megkezdte az oltási kampányt a kínai vakcinákra alapozva. A szomszédos Szerbia épp szombaton kapott 1 millió dózist, akkora mennyiséget amiről mi csak álmodunk, kérdés, hogy milyen gyorsan tudják felhasználni. Mindenesetre vannak ígéretes szereplők - és még csak nem is kell rögtön az oltás versenyben éllovas Izraelre, vagy a második helyen álló Egyesült Arab Emírségekre gondolni (ez utóbbi mellesleg kínai vakcinákat használ). Itt van remek példának Törökország, ahova 3 millió adag kínai vakcina érkezett, és bár csak múlt csütörtökön kezdtek oltani (január 14-én szemben az EU december 27-ei kezdésével), de rögtön az első két napon sikerült beoltaniuk 500 ezer személyt, ami több, mint Franciaország első 3 hetes eredménye. 

Mivel az európai oltási program nem gyenge szervezési, vagy alacsony oltási hajlandósági okokból halad lassan, hanem azért, mert nincs elegendő vakcina, míg a fejlődő országok relatíve hatalmas mennyiségű kínai oltóanyag szállítmányokat kapnak, így előállhat az a helyzet, hogy a fejlett EU lassabban fog haladni az oltási kampánnyal, mint a fejletlenebb országok. Nagy kérdés, hogy az európai közvélemény meddig lesz hajlandó tolerálni az oltási program lassúságát, ha közben azt látják majd, hogy más, akár elmaradottabbnak gondolt országok komoly lépéselőnybe kerülnek. Különösen ha ez az előny esetleg abban is megnyilvánul, hogy a gyorsan oltó országokban drasztikusan javulnak a járványügyi számok, és pláne ha feloldhatják a korlátozásokat. 

Nyilván abban igaza van az olyan politikusoknak, mint Peter Liese, az Európai Néppárt egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivőjének, hogy lesz mindenkinek vakcina, ám nagyon nem mindegy, hogy ez mikor következik be. Így abban - állításával szemben - már nem feltétlenül van igaza, hogy Európának nincsen szüksége a kínai vakcinákra. 

Ki lesz a hős, aki megmenti a világot?

A következő hetekben ez a vita csak tovább fog éleződni. Ha Európa lemarad az oltási versenyben, akkor egyre több tagállamban fogják feltenni a kérdést, hogy helyes stratégia-e várni a nyugati vakcinákra, és nem jobb-e használni azt ami elérhető, még ha kínai is?

Mindennek pedig van egy geopolitikai vetülete is. Ha a Nyugat lemarad az oltási versenyben a kínai vakcinát alkalmazó országokkal szemben, akkor sajnos újabb nagyhatalmi csatát veszít Kínával szemben, aki a világ megmentőjeként tetszeleghet...