Kedvelt és vissza-visszatérő toposz, hogy 'nem kellett volna Horvátországban nyaralgatni, és akkor most nem lenne ilyen súlyos a járványhelyzet...'. De mint minden népszerű hiedelemnek, ennek is érdemes utánajárni, hogy valóban van-e valóságalapja.

A rövid válasz: nincs. Teljesen mindegy volt, hogy az északi félteke országaiban ki mit csinált nyáron. Minden ellenkező tavaszi állítással szemben ugyanis a koronavírusnak van szezonalitása, és pontosan ugyanúgy viselkedik, mint az összes többi légúti fertőzés, amelyek ősszel-télen és kora tavasszal támadnak, és nyáron alábbhagynak. 

De ne nekem higgyetek, hanem a számoknak. Európa összes országában zéróhoz konvergált a járvány intenzitása. Nyilván ha valaki a tömegmédiából tájékozódott, akkor jogosan lehet olyan képzete, hogy nyáron is végig 'tombolt' a járvány (imádom ahogy a médiamunkások január óta megállás nélkül tombolásról beszélnek akkor is, amikor napi 10-20 megbetegedés volt, meg akkor is amikor napi 6000...). 

Nem akarom az olvasót túl sok grafikonnal terhelni (de muszáj lesz), ezért a nyári szezonalitás csökkenést majd a poszt végére illesztett ábrákkal illusztrálom. Nézzük inkább a mumust, Horvátországot először. 

Mit is látunk? Mind a feltárt esetek számában, mind a halálozásokban minimális mennyiség figyelhető meg egészen szeptember végéig, amikor valóban használhatjuk a 'berobban' kifejezést, bár én a felfutást helyénvalóbbnak érzem.

Tehát ismételjük meg: a vírus a nyári 'szabadosság' ellenére, amikor külföldi turisták hadai portyáztak 'felelőtlenül' a horvát tengerpartokon, meglapult, megvárta míg elmegy az utolsó nyaraló is, és októbertől (a beach-szezon megkérdőjelezhetetlen csúcsa...) amikor végre nem volt ott senki, akkor mutatta ki a foga fehérjét. Logikus, nem?

Segítek: nem. A vírus terjedéséhez nyáron nem kedvezőek a feltételek, ezt mutatják az adatok. Surprise, surprise, ki gondolta volna, hogy egy légúti fertőzés úgy viselkedik, mint az összes többi légúti fertőzés? Felettébb komoly meglepetés. Persze az is lehet, hogy ősszel azért van nátha szezon is, mert hónapokkal korábban, nyáron az emberek 'nyaralgatnak'...

Valójában teljesen mindegy volt, hogy ki mit csinált nyáron. Ősszel mindenképpen intenzívebb járvány időszakra készülhettünk azon egyszerű oknál fogva, hogy

• ősszel ismét kedvezővé válnak a klimatikus viszonyok a vírus terjedése számára
• szeptembertől megkezdődik az iskolai oktatás, ami tökéletes elosztórendszer egy légúti fertőzésnek
• és egyébként is többet tartózkodik sok ember kicsi zárt terekben együtt

Egy tenyérnyi országot, mint Magyarország, egy kontinens kellős közepén nem lehet hermetikusan elszigetelni a környezetétől. Annak az esélye, hogy 'megállítjuk a vírust a határokon' épp annyi esélye volt, mint a '70-es években az hinni, hogy az olajáremelkedést is sikerülni fog a határokon kívül tartani. Jelentem: nem sikerült. 

Bár Magyarországon - és vélhetően mindenhol - politikai kérdést csinálnak ebből, de a valóság az, hogy ez nem csak kis hazánkban nem sikerült, hanem gyakorlatilag sehol Európában és környékén. (a politikailag fixált olvasóktól majd úgyis megkapom, hogy a kormány szekerét tolom...) Csak nézzünk random pár északi féltekén elhelyezkedő országot akik tavasszal 'sikeresek' voltak:

Görögország (10,4 millió lakos)

Náluk is bizonyára a turista hordák a felelősek a novemberben felfutó halálozásokért. Úgy tűnik, hogy ha így is van, akkor bizony az utószezonban nyaralókat terheli a felelősség...

Grúzia (4 millió lakos)

Bizonyára a grúzok is Horvátországban nyaralhattak és onnan 'robbanthatták be' az őszi járvány hullámot. Mindenesetre szeptember közepe előtt nem látszik semmilyen felfutás. 

Tunézia (11,9 millió lakos)

Tunézia esetében egyértelmű a helyzet: nyilván azok a horvátok vitték oda nyáron a vírust, akik kiszorultak a saját tengerpartjaikról a sok külföldi vírushordozó miatt. De a járvány itt is kegyes volt, és megvárta amíg véget ér a nyári szabadságolás, és csak utána látott munkához. Népesség arányosan alacsonyabb a halálozási dinamikájuk, de gyorsan hessegessük el a gondolatot, hogy ez a fiatalabb népesség összetételük következménye lenne...

A 65 év feletti népesség aránya Tunéziában 8,0%, Magyarországon 18,6%, Görögországban 20,4%. A botrányosan non-informatív magyar kormányzati tájékoztató portálról egyesével kimásolva 118 oldalt az elhunytak adataival - miért is lehetne Excelbe kiexportálni az adatokat...? - kiderül, hogy az elhunytak 85%-a 65 év feletti, míg 40 év alatt mindössze 59 fő (1%) található 5868-ból. Ha tehát valahol feleennyi az idősek aránya, ott azonos fertőzöttség mellett ~40%-kal alacsonyabb lesz az elhunytak száma. Valószínűleg ugyanez az oka a népességarányosan roppant alacsony egyiptomi, pakisztáni és fekete-afrikai halálozási számoknak is. (Egyiptomban 5,2%, Pakisztánban 4,5%, míg Nigériában csupán 2,8% a 65 év feletti lakosság aránya.)

De ne mondják, hogy csak Európán kívüli, meg nyaraló desztinációkat hozok példának. A Balti államokat is a járványügyi védekezés sikersztorijaként hozsannázta a média tavasszal. Vessünk egy pillantást Litvániára.

Litvánia (2,7 millió lakos)

Ismerős alakzat, mintha már láttuk volna valahol. A vírus itt is hasonló magatartást tanúsít, kivárja a szeptembert a munkakezdéssel. Lehet, hogy a litvánok is felelőtlenül Horvátországba mentek nyaralni, de az is lehet, hogy maga a vírus volt szabadságon szeptemberig.

Sőt, még azt is meg tudom mondani, hogy hol volt nyáron a vírus. Nem, nem pihent, csak máshol akadt munkája. Dobpergés: hatalmas meglepetésre a déli féltekén, ahol akkor van tél, amikor nálunk nyár. Nyilván puszta véletlen, hogy délen akkor jár csúcsra a járvány, amikor északon, Európában gyakorlatilag zéróra esik (ekkor van délen tél), majd alábbhagy pont akkor, amikor északon emelkedésnek indul (amint véget ér az ottani tél). Tökéletes inverze a nyugat-európai európai grafikonoknak.

Lásd példának Dél Afrikát, vagy Perut egy kontinenssel arrébb.

...és a fenti szinte tökéletes inverze, Olaszország, de ugyanígy néz ki az északi féltekén a francia vagy a brit grafikon is. 

Persze az is lehet, hogy a fentiek csupán véletlenek és semmi értelme nincsen az adatokat elemezni és logikát keresni bennük, és inkább a napi 300 szavas médiahírekre kellene támaszkodni, ahol március óta minden nap egyformán 'tombol' (nyáron is ugyanúgy tombolt...) a járvány.

Ha így tennék, akkor talán én is azt fognám fel, hogy a nyári nyaralások a felelősek az őszi járványért és nem a vírus természetes szezonalitása.

Nyáron teljesen mindegy volt, hogy mit tettünk, vagy nem tettünk. Amikor beköszöntött az ősz, akkor voltunk (lettünk volna) döntési pozícióban. De ami valóban megakaszthatta volna az őszi hullámot, az az iskolák ki nem nyitása, és a 'maradj otthon' megismétlése lett volna egészen jövő tavaszig. A kérdés, hogy ez az ár megérte volna-e?

P.S. mielőtt valaki azzal jön, hogy 'bezzeg a skandináv országok' (persze nem a svédekre gondolva), hát nekem ezekről az őszi esetszám grafikonokról sem az a szó jut először szembe, hogy 'megfékezve'... Biztos ők is túl sokat nyaralgattak...