Néhány ismerősömmel folytatott beszélgetés világított rá, hogy sokan nincsenek tisztában a különböző koronavírus tesztek okával és céljával. Emiatt érzem úgy, hogy talán érdemes lehet pár szót áldozni a témára. 

Alapvetően két célja van a koronavírus teszteknek:

• az eset felderítő, kontaktkutató, izolációs célú
• és a statisztikai mintavételes reprezentatív tesztelés

Az első típus járványügyi intézkedés célzatú, a másik ellenben 'csupán' a tisztánlátást szolgálja. Egy járvány kitörésekor ugyanis elvileg amíg alacsonyak az esetszámok, addig a fertőzöttek felkutatásával és izolációjával megfékezhető a járvány elszabadulása. Ennek a tesztelésnek tehát létjogosultsága alacsony esetszámok mellett van, intenzív kontaktkutatási tevékenység mellett. Amikor egy járvány elszabadul és tömegessé válik, onnantól az ilyen célú tesztelésnek valójában már nem sok értelme van.

A másik tesztelési tevékenység célja nem a járvány megfékezése, vagy befolyásolása. Annak a lényege a tisztánlátás. Egyértelmű ugyanis, hogy egy nagy arányban enyhe tüneteket vagy akár tüneteket sem produkáló fertőzés esetében a klinikai tesztelésen csak a jéghegy csúcsa akad fenn. Nyilvánvalóan a súlyosabb tüneteket produkáló esetek kerülnek az egészségügy látókörébe. Intenzív kontaktkutatás nélkül ráadásul ez hatványozottan igaz. Ez viszont azzal jár, hogy egyrészt alulbecsüljük a tényleges fertőzöttek számát, aminek számos következménye van:

• egyrészt így felülbecsüljük a valós mortalitást
• felülbecsüljük a hospitalizációs rátát (a kórházi ápolást igénylő fertőzöttek arányát)
• és pontatlan tudásunk lesz arról, hogy hol is tartunk a járványgörbében, azaz mekkora mértékű a társadalmi átfertőzöttség

Ezek együttesen pedig téves helyzetértékeléshez és ez alapján téves és hibás járványügyi stratégiához vezethetnek.

Magyarországon jelenleg a második típusú tesztelés indult el. Így minden felvetés, amely a tesztelések 'intenzitásának emelkedését' a korlátozások feloldásával köti össze, téves. Magyarországon a járvány korai szakaszában sem, és ma sem folyik intenzív kontaktkutatás és esetfelderítő, izolációs célú tesztelési tevékenység. Hozzáteszem, hogy ez nem is baj, mert már régen nem abban a fázisban vagyunk, hogy izolációval megállítható lenne a járvány. Valójában a magas arányú tünetmentes és enyhe tünetes fertőzés karakterisztika miatt kérdés, hogy egyáltalán volt-e valaha esély izolációval megállítani a terjedését. 

A magyar statisztikai tesztek ugyanakkor rendkívül értékes adatokat fognak szolgáltatni. A világon ugyanis egyedülálló módon reprezentatív (azaz nem önkéntes és ezáltal torzuló, hanem 'meghívásos') tesztelés lesz, ráadásul meglehetősen magas elemszámmal, tudomásom szerint 17 ezres létszámmal. Ebből rendkívül értékes és hasznos adatokat fogunk megtudni a vírus tényleges paramétereiről. 

Már alig várom, hogy lássam az eredményeket. Meglepne, ha ez alapján Magyarországon 100 ezernél kevesebb, de az is, ha 200 ezernél több fertőzésen átesett személy lenne. Előbbi 0,4%-nál magasabb, míg utóbbi 0,2%-nál alacsonyabb mortalitást jelentene.