A címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy inkább a nyár. Természetesen nem állítom, hogy az oltási kampány ne járult volna hozzá, ám az adatokat elnézve a nyárnak vélhetően komolyabb szerepe van ebben.

De nézzük az adatokat sorjában!

Az első, hogy kísértetiesen hasonló mintázat rajzolódik ki az európai országok járvány görbéin, mint egy évvel ezelőtt, holott egy évvel ezelőtt még híre sem volt az oltásoknak. Mégis gyakorlatilag megszűnt Európa országaiban a járvány. Ennek illusztrálására vessünk egy pillantást az európai járvány egykori hírhedt éllovasára, Olaszországra. 

Az ábra azt hiszem magáért beszél. Egyértelműen és látványosan megszűnik a járvány 2020 nyári hónapjaiban, és csak szeptemberben kezd újra emelkedni és októberben fut fel igazán újra a halálozás. 2021-ben pedig hasonló lecsengés látható, csak alacsonyabb szintről. 

Nehéz lenne más magyarázatot találni a tavaly nyári 'fürdőkád' alakú görbére, mint hogy a koronavírus szezonális, és nem nyáron van szezonja. Mondjuk ez vajmi kevéssé meglepő, lévén, hogy minden hasonló légúti fertőzés a közönséges náthától az influenzáig hasonló szezonalitást mutat. Egy évvel ezelőtt (pontosabban 2020 április 24-én) pontosan ugyanezt írtam, bár akkor ezzel a véleményemmel még erősen egyedül voltam. Szó szerint ezt írtam akkor:

"Egy szó, mint száz, a nyár feltartóztathatatlanul közeledik, a koronavírus járvány ezzel párhuzamosan az északi féltekén minden valószínűség szerint alábbhagy. De ősszel, szeptemberben, több, mint valószínű, hogy jön a második hullám. (az északi féltekén)."

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy az élet engem igazolt.

Amikor ősszel mindenki azon jajveszékelt, hogy a nyári nyaralások miatt lobbant be a járvány ősszel, akkor is megírtam az adatok alapján, hogy ennek semmi köze a nyaraláshoz, sokkal inkább az őszi nátha szezonhoz. 

Hogy senki ne vádolhasson azzal, hogy szándékosan kiválasztottam az elméletemhez igazodó példa országot, ezért ideteszem Franciaország és Nagy-Britannia grafikonjait is, hogy lássa a kedves olvasó, hogy a mintázat általános és nem egyedi. Egyetlen európai országban sem volt tavaly nyáron érdemi halálozás. Mindenhol elcsendesedett a járvány. 

Ez a tavalyi tapasztalat. De vannak egyértelmű jelek idén is. Az EU tagállamok intenzív oltási kampányt végeztek az elmúlt hónapokban, ám az unión kívüli országokról ez már nem minden esetben mondható el. Vajon akkor ezekben az országokban még mindig 'tombol' a járvány? Korántsem. Ugyanúgy lecsengett ezekben az országokban is, az alacsony oltottsági rátáik ellenére. Lássunk néhány példát!

Az Európai Unió tagállamai átlagosan 100 lakosra 73,8 oltást adtak már be. (ez az első és a második oltásokat külön számolva). Magyarország ugyanezen mutatója 95,75, amivel Európában az előkelő negyedik helyen állunk.

De vegyük például Észak-Macedóniát: 23,14 oltás / 100 fő a rátája, azaz negyedannyi oltott személy van náluk. Na de hogy néz ki náluk a járványgörbe? Íme:

Hiába csak negyedannyi az oltott náluk, ugyanúgy ellaposodott a járványgörbéjük, mint a többi magasabban átoltott európai országnak. 

Még mielőtt valaki ismét az adatok közötti szemezgetéssel vádolna, és azt mondaná, hogy OK, van egy ilyen példa, de biztosan nem általános, nos azoknak ideteszek még két példát: Albániát és Moldovát.

Albánia: 30,93 oltás / 100 fő. (harmadannyi sincs tehát, mint Magyarországon)

Ugyanaz a mintázat, és ugyanúgy megszűnik júniusra a járvány. 

Moldova: 15,93 oltás / 100 fő (azaz ötödannyi oltott sincs, mint Magyarországon)

És láss csodát: ugyanúgy ellaposodott a járvány júniusra. 

Az adatok alapján kijelenthető, hogy Európában (az északi félteke mérsékelt övi országaiban) az oltottsági rátától függetlenül mindenhol ellaposodott a járvány. Pontosan ugyanúgy, ahogy tavaly is ugyanez történt oltások nélkül is.

Mi várható ősszel?

A fentiekből az következik, hogy nyáron Európában nem kell járványhullámtól tartani. Ám a jelek szerint elsősorban a nyár a felelős a járvány elcsendesedéséért.

"Nem mindegy, hogy miért ért véget? A lényeg, hogy véget ért." - vetheti fel a kedves olvasó. Csakhogy amennyiben a nyár az elcsendesülés okozója, akkor van egy rossz hír, miszerint a nyár 2 hónap múlva véget ér. Így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi lesz, ha elmúlik a nyár?

Javaslom, hogy forduljunk ismét az adatokhoz. A déli féltekén épp most van tél, így jó indikátornak tekinthetőek azok az országok, amelyek a déli félteke mérsékelt övében fekszenek. Ilyen például Argentína, Uruguay vagy Chile Dél-Amerikából, és Dél-Afrika egy kontinenssel arrébb. Na de mit mutatnak ezek az országok?

Nos, általánosságban elmondható, hogy mindegyik hivatkozott országban emelkedő pályán van a járványgörbe. 

Argentínában épp csúcsra jár a halálozás. A görbéjük pedig akkor volt a legmélyebb pontján december és április között (a fürdőkád forma), amikor Európában épp csúcson volt a második-harmadik hullám. Elég egyértelműen inverz a mintázata. 

Argentínában 40,27 oltás jut 100 lakosra, így mondhatnánk azt, hogy az alacsony oltottság miatt van csúcson a járvány. 

De ugyanez történik Uruguayban is, miközben náluk 102,99 oltás jut 100 lakosra, azaz oltottságban még minket is megelőznek. Szegények teljesen hiába úszták meg a 2020-as évet szinte nulla halálozással, idén fénysebességgel zárkóztak fel a régiós társaikhoz. Ahogy beköszöntött náluk az ősz márciusban, úgy lőtt ki a halálozás.

Végül nézzük meg Chilét. Ők is az oltás élvonalába tartoznak 112,19 oltás / 100 fő rátával. Ehhez képest így néz ki a fertőzöttek számának alakulása. Jól látható náluk is a 'fürdőkád forma' ahogy véget ér náluk a tél (augusztus végén), és ismét növekedésnek indul ahogy beköszönt náluk az ősz (márciusban). És hiába állnak az oltási lista élvonalában, mégis felpörgött a járvány ahogy beköszöntött a nátha szezon. 

Az adatok alapján tehát eléggé úgy néz ki, hogy 

• Európában (az északi féltekén) nem a sikeres oltási programok törték le a járványgörbéket, hanem a nyár, ahogyan tavaly is
• és ezzel az oltottsági rátával várhatóan szeptember végén, októberben újra fel fog ívelni a fertőzés terjedése ahogy újra beköszönt a nátha szezon

Így bár az elég biztosra vehető, hogy ősszel lesz felívelés, ám ezzel együtt nem valószínű, hogy megismétlődne a tavaly őszi intenzív hullám. Ennek csak részben oka az ~55%-os átoltottság, hiszen emellett nyugodtan számolhatunk a fertőzésen átesett mintegy 4-5 millió személy organikusan szerzett immunitásával is. Ugyanis 30 ezer elhunyt esetén a WHO tanulmányában elöregedett társadalmakra jelzett 0,6-0,7% mortalitási ráta bizony 4-5 millió tényleges fertőzöttet jelent az alig 800 ezer diagnosztizált esettel szemben.

Természetesen az oltottak és a fertőzésen átesettek csoportja átfed egymással. Ha feltételezzük, hogy az oltást kapottak között ugyanolyan arányban vannak fertőzésen átesettek, mint a teljes társadalomban (~45%), akkor arra jutunk, hogy körülbelül 7 millióan lehetnek összességében immunisak, ami nem kevés. 

Kíváncsi leszek, hogy ez mire lesz elég ősszel. Addig is mindenkinek azt tanácsolom, hogy használja ki a nyarat és élvezze a korlátozások és maszk mentes életet, mert októberben könnyen lehet, hogy ismét visszatér.

Aki pedig még nem tette meg, az oltassa be magát, hogy mégse legyen szükség ősszel újra korlátozásokra!

Utóirat: Tényleg száraz a levegő nyáron?

Még egy gondolat. Jó lenne, ha végre a mainstream újságírók abbahagynák a "nyáron a SZÁRAZ levegő miatt" mantrát. Rengeteg helyen olvasom ezt a totálisan téves állítást. (Például pár napja itt a 24.hu tudomány rovatában is.) Ha valaki elvégezte a 8 általánost, akkor lehetne annyi fizikai ismerete, hogy a meleg levegőnek magasabb a páratartalma, míg a hideg levegőnek meg alacsonyabb. Azaz minden ellenkező tévhittel szemben nyáron nem száraz, hanem nagyon is párás a levegő, míg ősszel és főleg télen pedig hideg és száraz. (hiszen a hidegben lecsapódik a pára, ezért látunk például vízcseppeket télen a hideg ablakon)

A páratartalom szerepét és hatását már az influenza vírus terjedése kapcsán is elemezték, és ugyanerre a fordítottan arányos összefüggésre találtak. Azaz a magas páratartalom fékezi, míg az alacsony páratartalom növeli a vírus terjedését. Itt olvasható a remek tanulmány még 2009-ből. 

Ezért is érdemes vigyázni a légkondícionálással, (ahogy arra már tavaly áprilisban is felhívtam a figyelmet itt), mert a levegő hűtése közben szárítja a levegőt (ezért csepeg kint a klíma kompresszorból a víz), így a légkondis helyiségben gyakorlatilag őszi-téli páraviszonyokat teremtünk.