Most akkor van szezonalitása a koronavírusnak, vagy nincs?

Itt van az ősz, itt van újra. Zajlik megint (vagyis inkább még mindig) a hiszterizálás a koronavírus kapcsán. Talán érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt pár hónap milyen újabb tapasztalatokkal gazdagított bennünket. 

Szakértők tavaszi állítása 1.

"A koronavírusnak nincsen szezonalitása, ellentétben az influenzával. Nyáron is számítani kell rá."

Nos, ha vetünk néhány pillantást az európai országok halálozási grafikonjaira, akkor elég egyértelmű, hogy nyáron nem volt járvány. 

Olaszország:

A halálozások május végére lecsengtek, június végére pedig gyakorlatilag megszűntek. Egy-egy eset maradt mindössze, ami messze nem 'járványos' mennyiség.

Franciaország:

Ugyanaz a mintázat, sőt, itt már június közepére minimálisra esett a halálozás.

 

Spanyolország:

Ugyanaz itt is. Június közepét követően gyakorlatilag megszűnt a halálozás.

 

A fentiek alapján nekem nem tűnik úgy, mintha ne lenne szezonalitása. A nyári hónapokban gyakorlatilag megszűnt a koronavírus miatti halálozás az európai országokban. 

De vessük alá a hipotézisünket egy ellenőrzésnek: nézzük meg, hogy mi történik a déli félteke országaiban, ahol épp most ért véget a tél (a légúti fertőzések csúcsszezonja). Ha igaz, hogy van szezonalitása a vírusnak, akkor ezekben az országokban a halálozási grafikonoknak az európai országokkal szemben most kellene csúcsra járniuk. Vajon tényleg ez történik?

 

Dél-Afrika

Itt épp akkor kezd felfutni a halálozás, amikor Európában már elkezd lecsengeni. És csúcsra jár, amikor Európában gyakorlatilag megszűnik. Érdekes véletlen.

 

Argentína

Argentínában szintén most ért véget a tél. Furcsa módon ugyanazt a mintázatot látjuk, mint egy kontinenssel arrébb Dél-Afrikában. 

 

 

Tavaszi szakértői állítás 2.

"A koronavírus fertőzöttek 80%-a enyhe, de az esetek 20%-ában súlyos betegség."

 

Nos a valóság ezzel szemben az, hogy a jelenlegi felderítettség mellett is már csupán az aktív esetek kevesebb, mint 1%-a számít súlyos, vagy kritikus állapotúnak. És továbbra is igaz, hogy biztosan nem találunk meg minden tünetmentes, vagy enyhe tüneteket produkáló fertőzöttet. Azaz a tényleges aránya a súlyos állapotúaknak még ennél is alacsonyabb.

Több, mint 7 millió aktív fertőzött közül kevesebb, alig több, mint 60 ezer számít súlyosnak, vagy kritikusnak. Ez 0,86%. Nagyságrendekkel kevesebb, mint 20%.

 

Szakértői állítás 3.

"A vírus veszített a veszélyességéből."

 

Legfeljebb a statisztikákban. Könnyen belátható, hogy amennyiben csak a töredékét detektáljuk a tényleges fertőzötteknek, akkor erősen felül fogjuk becsülni a mortalitást. Érthető okokból a súlyos esetek egyértelműen bekerülnek az egészségügyi rendszerbe és ezáltal a statisztikákba. Lehet, hogy a halottak száma sem teljesen pontos, de még mindig sokkal pontosabb, mint az azonosított fertőzöttek száma. Ez logikusan eredményez a statisztikákban magasabb mortalitást. (halottak száma / fertőzöttek száma)

Jelenleg az az állítás, hogy a tavasszal ellentétben alacsonyabb a fertőzöttek átlagéletkora (tavasszal 67 év, jelenleg 26 év). Ez azonban nem igaz, de minimum nem bizonyítható. Mint azt látjuk a jelenlegi felderített esetekből, a többségük tünetmentes, vagy csupán enyhe tüneteket produkál, hiszen sem a halálozás, sem a kórházi ápolásra szoruló betegek száma nem ugrott meg olyan mértékben. 

Valóban azt gondoljuk, hogy tavasszal nem fordultak elő ugyanilyen enyhe, vagy tünetmentes fertőzések a fiatalok körében? Tételezzük fel egy pillanatra, hogy mégis előfordultak. Vajon mekkora valószínűséggel kerültek bele a statisztikába? Mekkora valószínűséggel derítettük fel őket? Amikor az egészségügy azt sem tudta, hogy hol áll a feje.

Vagy tényleg azt gondoljuk, hogy most a 'neveletlen fiatalok' terjesztik egymás között a vírust, de tavasszal meg nem terjedt közöttük? Hogy tavasszal csak a nyugdíjasok bandáztak, és csak nyugdíjas klubokban terjedt? 

A valóság vélhetően az, hogy tavasszal sem 67 év volt a tényleges fertőzöttek átlagéletkora, csupán a FELDERÍTETT fertőzöttek átlagéletkora volt 67. Ennek logikus magyarázata, hogy idős korban a fertőzés súlyosabb lefolyású, nagyobb arányban kerülnek súlyos állapotba az idős betegek. Így ők bekerültek az egészségügy látókörébe, míg a fiatalok nem, vagy sokkal kisebb arányban. 

Ez azt jelentené, hogy rengeteg fertőzött maradt detektálatlan. Ezt támasztja alá a májusban végzett országos tesztelés eredménye is, amelyben a társadalom 0,6-0,7%-os átfertőződöttségét mutatták ki. Számomra érthetetlen okból a média ebből azt emelte ki, hogy mindössze 3 aktív fertőzöttet találtak, és hogy lám milyen alacsony az átfertőződöttség, messze vagyunk tehát a nyájimmunitástól. (Noha ezt senki nem várhatta alig pár száz halott után.) 

Miközben elsikkadt az a tény, hogy egy közel 10 milliós népesség mellett az a 0,6-0,7% számszerűen 60-70 ezer személyt jelent. Eközben májusban a 6000-et sem érte el az azonosított fertőzöttek száma. Volt tehát 50-60 ezer olyan személy, aki úgy esett át a fertőzésen, hogy be sem került az egészségügy látókörébe. Nyilván nem lehetett súlyos az állapotuk, nem valószínű, hogy otthon kötötték magukat lélegeztetőgépre.

Kíváncsi lennék, hogy a kórházi ápolásra szorulók átlagéletkorát tekintve is van-e eltérés tavaszhoz képest. Erről sajnos nem találtam adatokat, pedig tanulságos lenne.

A valóság tehát az, hogy tavasszal rengetegen voltak (világszerte milliók), akik átestek a fertőzésen, de nem is tudtak róla. 

Ez pedig elvezet az utolsó állításhoz: a mortalitáshoz. Tavasszal 3-4%-ról szóltak a szakértői állítások. 

Ezzel szemben az igazán sokat tesztelő országokban meglepően alacsony a mortalitás már az azonosított esetekre vetítve is. 

A Magyarországgal összemérhető lakosságú Izraelben (9,2 millió fő) 139 ezernél is több az azonosított fertőzött, ám a halottak száma mindössze 1048. Ez alig 0,75%-os mortalitást jelent. Miközben itt is igaz, hogy lehetetlen megtalálni minden tünetmentes fertőzöttet, azaz a tényleges fertőzöttek száma bizonyára itt is magasabb (ami tovább csökkenti a tényleges mortalitást).

De nézhetjük Máltát is, 2162 azonosított fertőzöttel, és mindössze 14 halottal. Ez 0,65% mortalitás. Vagy Izlandot 2150 azonosított fertőzöttel, és 10 halottal, ami mindössze 0,47%-os mortalitás. Bár ezek kis népességű országok, és a kis elemszámok könnyebben torzítanak, de közös bennük, hogy éppen a kis lélekszámuk miatt a népességarányosan az elvégzett tesztek számát tekintve az élbolyban vannak, így vélhetően magas az esetek felderítettsége, ellentétben más országokkal.

A valós mortalitás tehát valahol 0,5% környékén lehet, ami bár magasabb, mint a szezonális influenza 0,1%-os értéke, de közel sem olyan halálos, mint amekkora a felhajtás. 

Vajon egy a szezonális influenzánál mindössze ötször halálosabb vírus miatt érdemes volt bevállalni a gazdaság leállításával járó károkat?