A koronavírus természetesen minden országot érint, így még véletlenül sem akarom azt üzenni, hogy a probléma kizárólag a fejlett világ gondja lenne, ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy minden ország egyformán érintett. Elég, ha ránézünk a halálozási statisztikákra. (Azért a halálozási, mert az azonosított fertőzöttek számával kapcsolatban az eltérő tesztelési intenzitás miatt valójában lehetetlen bármilyen valós következtetést levonni, annyira alkalmatlanok az adatok a nemzetközi összehasonlításra.)

Mit mutatnak ugyanis a számok? Ha sorba rendezzük az országokat az 1 millió lakosra jutó halálozás alapján, akkor az élmezőnyben az alábbi országok szerepelnek:

A legmagasabb 1 millió főre vetített halálozást mind olyan országok produkálják, amelyek az élmezőnyben vannak a 65 év feletti népesség arányát tekintve is. 

Ha megnézzük azokat az országokat, ahol alacsony a 65 év feletti lakosság aránya, ott egészen más halálozási számokat látunk. 

Drasztikusan alacsonyabb ott a népesség arányos halálozás, ahol kisebb a 65 év feletti lakosság aránya. 

Persze ez egyáltalán nem lehet meglepő, hiszen a kezdetek óta tudjuk, hogy a koronavírus messze magasabb mortalitást produkál a legidősebb korosztályokban. Ha tehát elképzelünk két országot, ahol 'A' országban mindenki 65 év feletti, míg 'B' országban mindenki fiatal, akkor 'A' országban ez a fertőzés sokkal halálosabbnak fog tűnni a teljes populációra vetítve, mint 'B' országban, még akkor is, ha a lakosság ugyanakkora hányada fertőződik meg. Tehát az 'A' országban mért mortalitás magasabb lesz, mint a 'B' országban mért adat.

A korrektség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy az eltérést más is okozhatja, úgy mint 

• a fertőzöttség magasabb, és ezért kvázi 'előrébb tartanak' a járványban az európai országok, de ahogy a fertőzöttség a fejlődő országokban is halad, úgy később felzárkóznak a halálozási számaik
• vagy egyszerűen a fejlődő országok fejletlenebb egészségügyi rendszerei nem detektálják a koronavírus miatti elhalálozást olyan pontosan, mint az európai országok. Azaz sokkal többen halnak meg náluk is koronavírusban, csak nem azonosítják őket, és ezért nem szerepelnek a statisztikáikban. 

Az olyan extrém fiatal népességű országok, mint Ghána, vagy Kenya esetében igaz lehet, hogy az európainál alacsonyabb színvonalú az egészségügyi ellátásuk, azonban Dél-Afrika is hasonló számokat mutat, miközben az ottani egészségügy messze nem tekinthető elmaradottnak. Ugyanígy elmondható, hogy Pakisztán, vagy Egyiptom egészségügyi ellátása nem tekinthető azonosnak a nyugat-európai országokéval, de sok tízezernyi koronavírus halottat nehéz lenne eltitkolni, vagy félredetektálni. Pakisztán lakossága 210 millió felett van, így ha valóban olyan súlyos lenne náluk a járvány helyzet, mint a nyugat-európai országokban, akkor 90 ezer körüli halottjuk lenne, szemben a statisztikában szereplő mindösszesen 457 esettel. 

A fertőzöttség kisebb mértéke ellenben abszolút hihető magyarázat lehet, tekintve, hogy ezek az országok jellemzően meleg égövben helyezkednek el, és úgy tűnik, hogy a meleg éghajlat nem kedvez a vírus terjedésének. Ám ezzel együtt ugyanolyan éghajlati adottságokkal rendelkező országok közül is ott alacsonyabb a népesség arányos halálozás, ahol kisebb a 65 év feletti lakosság aránya. Azaz az eltérő demográfiai összetétel mindenképpen egy magyarázó tényezője az eltérő halálozási adatoknak.

Csábító tehát, hogy ezt a magyarázatot elfogadjuk, de van egy bökkenő. A világ leginkább elöregedett társadalma a japán, ám itt mégsincs kiugróan magas népesség arányos halálozás. Japánban ugyanúgy csak 4 halott jut 1 millió lakosra, mint Egyiptomban, pedig a 65 év feletti lakosság aránya 27%. Ez ellentmondani látszik a fenti hipotézisnek. Azonban ahogy fentebb említettük, az alacsony népesség arányos halálozásnak magyarázata lehet az is, hogy a járvány nem robbant be, azaz a társadalmi átfertőzöttség alacsony. Így elképzelhető, hogy az alacsony japán népesség arányos halálozási adat ezt jelzi. Ugyanez elmondható Németországról is, aki a nyugat-európai országok mezőnyében kiugróan alacsony népesség arányos halálozási számokat produkál. Hiába 21,5% a 65 év feletti népesség aránya, 1 millió lakosra mindössze 82 halott jut. Ugyanez a helyzet egész Kelet-Európában is. 

A kérdés, hogy találunk-e példát az ellenkezőjére is? Azaz van-e olyan ország, ahol alacsony a 65 év feletti népesség aránya, de mégis magas a népesség arányos halálozás? A listán az első olyan ország, ahol 10%-nál alacsonyabb a 65 év feletti lakosság aránya Ecuador (7,1%), ahol 1 millió lakosra 89 halott jut. A sorban őt követi Irán 5,4% idős aránnyal, és 74 halottal millió lakosonként. Mindkét ország messze van tehát a nyugat-európai országok 300-500 körüli halálozási adataitól. 

Azaz bár olyan ország található, ahol magas az idősek aránya, de alacsony a halálozás, de a fordítottjára nincsen példa. Márpedig az alacsony halálozási számot magyarázhatja a fertőzés alacsony szintje is. Persze az is igaz lehetne, hogy fiatal népességű országot véletlenül még nem érintett súlyosan a fertőzés, de ez Irán esetében nyilvánvalóan nem igaz. 

Összességében tehát kijelenthető, hogy a koronavírus súlyosabb helyzetet eredményez a fejlett, jómódú, többnyire fehér államokban, köszönhetően az időskorúak magasabb arányának. Ami meg összefügg azzal, hogy a fejlett államokban van esélye az embereknek megérni a legmagasabb életkort, hiszen a fejlett egészségügynek köszönhetően nem halnak meg egyéb, gyógyítható betegségekben. Másként fogalmazva: a fejlődő világban azért nem súlyos annyira a járvány, mert a szerencsétlenek már régen meghaltak valamiben, amit a fejlett világ lakói túléltek. Valamint a fejlett Nyugat már rég túl van a saját népesség robbanásán, míg a fejlődő világ még a tömeges gyermekáldás korszakában van, ezzel is csökkentve az idősek arányát az össznépességükön belül.

Ettől válik a koronavírus elsődlegesen a fejlett, jómódú Nyugat problémájává. Máshol is probléma persze, de az elöregedő társadalmakban pusztít leginkább. (Meg is lennék lepve ha Japán, és kelet-közép Európa megúszná ennyivel.)

Utóirat: ha lesz időm, felteszem egy grafikonra az összes országot, ahol az egyik tengely a népesség arányos halálozást, míg a másik az idős lakosság arányát mutatja.