A mai napon átlépte Magyarországon a 4000 főt a koronavírus járvány halottainak a száma. Ez a szomorú adat sajnos alkalmat ad rá, hogy végezzünk egy aktuális számvetést a járvány során elhangzott néhány korábbi kijelentéssel. Ezek közül is az egyik legmegosztóbb, Svédország járványkezelésének nyári, az első hullám végén mért teljesítményét ért kritikákkal. 

Svédország nyáron rendre megkapta, hogy lám, a laza járvány kezelésük oda vezetett, hogy tavasszal rendkívül magas népesség arányos halálozást értek el, ergo kijelenthető, hogy a kezelésük megbukott. 

Csak a tárgyilagosság kedvéért vessünk egy pillantást a számok nyár végi, augusztus 31-ei állására:

• Svédország: 5800 elhunyt / 10,1 millió lakos
• Magyarország: 615 elhunyt / 9,7 millió lakos

Így álltunk nyár végén. Annak a nyárnak a végén, amikor egész Európában minimálisra esett a járvány miatti halálozás. (vö. szezonális-e a koronavírus...)

Túl lévén az első járvány hullámon, sokan végeredmény hirdetésre ragadtatták magukat. Nyilván a fenti számok alapján könnyűnek tűnhetett azt a következtetést levonni, hogy az 5800 majdnem tízszer akkora, mint a 615, tehát a svédek rosszul kezelték a dolgokat. 

Csakhogy egy járvány globális átfutási ideje jellemzően másfél év, vagy másként fogalmazva két nátha szezon. Így volt ez az 1918-19-es spanyolnátha idején, majd 1957-58-ban az ázsiai influenza, majd 1968-69-ben a hong kongi influenza járványok idején is, és ez történt 2009-10-ben a H1N1 influenza járvány során is. Így a vírus megjelenését követően fél évvel később lehetetlen végeredményt hirdetni, vagy legalábbis annyi értelme van, mint egy focimeccs félidejének állását végeredménynek tekinteni.

Azt felejtették el ezek az ideje korán ítélkező szakértők, hogy a különböző országok eltérő 'sebességgel' haladnak a járvány során, de a végállomás mindenkinél hasonló helyen van. Mintha két autó indulna Budapestről Párizsba, az egyik 100 km / órás sebességgel, a másik viszont csak 50 km / órás sebességgel, majd 10 órával később az alapján ítélnénk meg a két autó eredményességét, hogy melyiknek hiányzik kevesebb üzemanyag a tankjából, és nem vennénk figyelembe, hogy az első autó sokkal közelebb van a célállomáshoz. 

A valóságban ugyanis azt láthatjuk, hogy a tavasszal járvány szempontból szinte alig érintett Magyarország - de ide sorolhatjuk az összes többi kelet-európai államot is - sokkal súlyosabb őszi hullámot él át (szándékosan kerülöm a második hullám megnevezést, mert Magyarországon valójában az őszi az igazi első hullám), mint Svédország, ahol egészen csekély őszi hullám tapasztalható. 

Ennek következtében öles léptekkel közelítünk a nyáron még riasztónak nagynak, elhibázott járványkezelés eredményének beállított svéd halálozási számokhoz. Karácsonyra jó eséllyel utol is érjük őket. 

Jól igazolja ez azt, amit a svéd járványügy vezetője, Anders Tegnell nyilatkozott még május elején, hogy a szigorúan korlátozó államok súlyos őszi hullámmal kell szembenézzenek. Úgy nyilatkozott, hogy a járvány tavaszi terjedésének köszönhetően Svédországban már lesz valamilyen fokú közösségi immunitás (még ha nem is teljes), aminek köszönhetően ősszel már nem lesznek olyan magas számaik, míg a szigort alkalmazó országok azt érik el, hogy sokkal alacsonyabb lesz a közösségi immunitás szintje, így a lakosságuk továbbra is rendkívül fogékony marad a fertőzésre. Feltette a kérdést, hogy ha ez bekövetkezik, akkor vajon ismét lezárásokhoz folyamodnak-e ezek az országok. Mint azóta látjuk, a válasz sajnos igen. 

Tegnell korábbi főnöke, és a svéd járványügy korábbi vezetője Johan Giesecke pedig azt fogalmazta meg még április végén, hogy szerinte a járvány végeredménye Európa országaiban nagyon hasonló lesz. A jelenlegi helyzet alapján eléggé ebbe az irányba haladnak a történések.

Európa néhány hasonló népességű országában, ahol relatíve enyhe volt a tavaszi hullám, most ez az aktuális helyzet:

• Svájc: 4241 elhunyt (8,7 millió lakos) - ebből halálozás szeptember 1 óta: 2357 fő
• Portugália: 3971 elhunyt (10,2 millió lakos) - ebből halálozás szeptember 1 óta: 2149
• Csehország: 7360 elhunyt (10,7 millió lakos) - ebből halálozás szeptember 1 óta: 6934 fő

Csehország esete különösen figyelemre méltó. Augusztus 31-én még mindössze 426 főt számlált a járvány áldozatainak száma. Ezzel az egyik legminimálisabban érintett ország volt Európában. Aztán az őszi hullámban az egyik legjobban érintett országgá lépett elő. Az utolsókból lesznek az elsők klasszikus esete.

Emlékeztetőül így áll most Svédország:

• Svédország: 6485 elhunyt (10,1 millió lakos) - ebből halálozás szeptember 1 óta: 685 fő

Nem az a kérdés, hogy kinek volt nagyobb az első hulláma, és kinek a második. Az igazi kérdés hogy mi az összesített végeredmény. Lehet próbálkozni a járvány lassításával, és sikerként ünnepelni, hogy valakinél kevesen haltak meg eleinte, de ha később mégis meghalnak, akkor kérdéses az ilyen siker értéke. Európa országainak tavasszal 'eredményes' tagjai úgy tűnik, hogy csak időben későbbre tolták a veszteségeket. 

A svédek gyorsabban haladtak, előrébb is tartanak félidőnél, de a végén a lemaradók is megérkeznek. Mint a nyúl a mesében, aki vezetett a versenyben, de végül csak utolérte a teknősbéka. 

A kérdés már csak az, hogy ha a végeredmény ugyanaz, akkor mit nyertünk a tavaszi és a mostani lezárásokkal?